Amíg a sajtó régóta a Magyarország déli határain épülő kerítéstől hangos, máshol már elfogadott tény, hogy országokat fizikai zárral is elszeparálhat az aktuális hatalom. Tekintsünk szét a világban, hány helyen áll évek óta ilyen vitatott határvédő objektum.

Türkmenisztán – Üzbegisztán

Határvitáknak köszönhetően 2001-ben épült kerítés, mintegy 1700 km-es szakaszon választja ketté a két államot.

Ciprus

A tűzszüneti vonalon áthatolhatatlan kerítés és ENSZ békefenntartó erők jelzik, a megosztott sziget északi és déli határvonalát.

India – Pakisztán

Pakisztán területi követelése miatt, India Kasmír tartomány határán emelt fizikai határzárat. Egyetlen átkelési pont működik a vonalon.

India – Banglades

Az Indiaiak itt nem vicceltek. Nyolc méter magasan emelkedő, szögesdróttal átszőtt alkalmatossággal kívánják elejét venni a terrorizmusnak és csempészetnek. Azt nem említettem, hogy mindezt négyezer kilométer hosszú szakaszon teszik.

Izrael

Bővelkedik a fent említett eszközökben. Célja az illegális bevándorlás és az öngyilkos merényletek visszaszorítása. Mára közel ötszáz kilométer hosszú szakasza készült el. De ez csak a kezdet, mert a friss bejelentések szerint, kerítést kíván emelni Jordániával közös déli határszakaszán is. Itt már csak mellékesen említem meg a libanoni, szíriai és egyiptomi határaikon húzódó, nem rövidke védvonalat, illetve a Gázai övezetet.

Zimbabwe – Botswana

Nehogy kimaradjon a sorból a fekete-afrikai régió! Botswana, mint a terület egyik leggazdagabb állama, így kívánja megakadályozni az illegális határátkelők beáramlását az országba. (Akik olykor legelésző állatok képében sértenek határt, fertőzve ezzel a hazai szarvasmarha állományt.)

USA – Mexikó

A leggyakrabban emlegetett védelmi rendszer. A határőrizettel megbízott szervek egy jogszabály-módosítást követően erőszakot is alkalmazhatnak a migránsok ellen. Több sorban húzódó kerítés került kialakításra, amit „senkiföldje” tagol a stratégiailag legfontosabb pontokon. Nem egybefüggő rendszerre kell gondolni, néhol csak kamerák, érzékelők hivatottak átvenni a határőrök szerepét.

Törökország – Görögország

2012-ben felállított kerítés nem igazán hozta meg a várt sikereket, hiszen a csempészek a tengeri átkelőket kihasználva, új utakon juttatják el a bevándorlókat a szárazföldre.

Bulgária – Törökország

Az eddig kiépült harminc kilométeres szakaszt, újabb kiépítése követi, mintegy száznegyven kilométeres távolságon. A szófiai kormány belátta, hogy a meglévő kis szakasz már nem képes útját állni a megnövekedett emberáradatnak.

Spanyolország – Marokkó

Kis részen ugyan, de hatékonyan szálltak szembe a spanyolok a határaikat semmibe vevőkkel szemben. Zaj- és mozgásérzékelőkkel, egy kis részen pedig elektromos árammal kiegészülve látja el feladatait a kerítés.

Szaúd-Arábia - Jemen

A „nem kispályás” Szaúd-Arábia leckéket adhatna kerítésépítésből. Jemeni határszakaszain ezernyolcszáz kilométer (!) hosszan emelt védelmi rendszert.

Észak-Korea – Dél-Korea

Kétszázötven kilométeres szakaszon fölfegyverkezett katonák, nehéztüzérség, harckocsik, vadászgépek, bombázók és még a fene tudja, még mi nem várja a törvénysértőket. 1953-ban fegyverszünetet kötő két állam, hivatalosan ma is háborúban áll egymással.

A posztot pedig két, mindenki által ismert fallal zárnám.

Az első, a „falak fala” ; a Kínai Nagy Fal. Tisztelettel adózom mindazok előtt, akik szaktudásukkal, anyagi javaikkal, erejükkel, munkájukkal (és olykor életükkel) hozzájárultak ennek a nagyszerű építménynek a létrejöttéhez. Nem taglalnám politikai vagy emberi vonatkozásait a felépülésének, csupán kifejezem csodálatomat egy páratlan építészeti emlék előtt.

A Berlini Falat pedig éppen aktuálissá vált megemlíteni, hiszen tavaly, november 9-én ünnepeltük a leomlásának 25. évfordulóját. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a hidegháború végét szimbolizáló fal lebontásával, valóban eltűntek-e a különbségek Európa keleti és nyugati fele között.